Jazz (album)

Article on other languages:

del.icio.us del.icio.us
Digg Digg
Furl Furl
Reddit Reddit
Rojo Rojo
Add to OnlyWire
Ez a szócikk egy zenei albumról szól. Hasonló címmel lásd még: Jazz.
Queen
Borító
Megjelent 1978. november 14.
Felvételek 1978 július-október
Mountain stúdió, Montreux
Nizza, Franciaország
Stílus Rock, hard rock, progresszív rock, pop rock
Hossz 54 perc 12 mp
Kiadó EMI/Parlophone (UK)
Elektra/Hollywood (US)
Producer Queen és Roy Thomas Baker
News of the World
(1977)		 Jazz
(1978)		 Live Killers
(1979)
Kislemezek az albumról
  1. Bicycle Race / Fat Bottomed Girls
    Megjelent: 1978. október 13.
  2. Don’t Stop Me Now
    Megjelent: 1979. január 26.

A Jazz a brit Queen együttes hetedik albuma 1978-ból. Az brit albumlistán a második, a Billboard albumlistáján a 6. helyet érte el. Angliában 500 ezer darab kelt el belőle, és aranylemez lett. Amerikában 1,5 millió példányban fogyott, és ezzel platina minősítést nyert el. Világszerte körülbelül 4 millió példányban fogyott.

A zenei palettájuk itt is nagyon széles, bár tolódik a popzene irányába: funk (Fun It), blues (Dreamer’s Ball), heavy metal (Dead on Time) country utánérzés (Fat Bottomed Girls), és hard rock (Don’t Stop Me Now, Let Me Entertain You, Mustapha) is található a dalok között. Jazz zene nem hallható az albumon.

A lemezborító Roger Taylor ötlete volt, ő a Berlini falon látott egy ehhez hasonló rajzot, amelyen sok koncentrikus kör közepén egy „jazz” felirat szerepelt.

Tartalomjegyzék

Története

Az 1977-ben megjelent News of the World a nagy nemzetközi sikert, és az Amerikai áttörést jelentette az együttesnek. 1978 februárjában közös megegyezés folyamán felbontották a szerződésüket John Reid menedzserrel, hogy ezek után önellátásra rendezkedjenek be[1].

1978. áprilisában rövid európai turnéba kezdtek, amely a News of the World albumot hivatott népszerűsíteni, majd júniusban Franciaországba utaztak, hogy nekilássanak a következő album felvételeinek. Július végén visszatértek a Montreux-i Mountain stúdióba, és az album másik felét ott vették fel. A produceri székbe az előző évek kihagyásai után újra Roy Thomas Baker került[2]. Az új lemez első kislmeze, a Bicycle Race / Fat Bottomed Girls 1978. október 13-án jelent meg, ám a várt siker helyett sokkal inkább megdöbbenés fogadta. Az egyik problémát a Bicycle Race videoklipje okozta: ennek felvétele során a Wembley stadionban 50 meztelen lány részvételével bicikliversenyt rendeztek, emiatt Amerikában be is tiltották a klipet.[3] A kislemez eredeti borítója egy bicikliző meztelen lányról készült fotót ábrázolt, Amerikában erre bugyit kellett retusálni. A későbbi amerikai kiadásokon már nem ez a kép szerepelt, de adtak a kiadványhoz egy kupont, és postán meg lehetett rendelni az eredeti borítót[4].

Ezen felül a Fat Bottomed Girls kényes témája sem aratott sikert, voltak kritikusok, akik egyenesen szexista jelzővel illették a dalt[5]. A New Musical Express zenei szaklap például leközölt egy fotót Freddie Mercury énekesről, ezzel az aláírással: Fat Bottomed Queen[forrás?]. A kislemez nem is hozta meg az eddigiek alapján elvárt sikereket, Angliában a 11., Amerikában a 24. helyet érte el a slágerlistán.

Alig egy ónap múlva jelent meg maga az album, és hasonlóan rossz kritikákat kapott. Bár az elődje, a News of the World Angliában a negyedik helyet érte el, ehhez képest a Jazz második helyezése előrelépésnek nevezhető, ennek ellenére az album csak aranylemez lett[6]. Amerikában csak a hatodik helyet érte el (szemben a News of the World 3. helyezésével), és még abban az évben platina minősítést szerzett[7].

A lemezt követő Jazz Tour előadásai során gyakran megjelentek a meztelen lányok a színpadon, újabb botrányokat okozva. A turné európai szakaszának felvételeiből állították össze az első koncertalbumukat, a Live Killerst.

A dalokról

Az album két fontos kislemezdala (dupla A-oldalas kislemezen jelentek meg) a Bicycle Race és a Fat Bottomed Girls érdekes változásokat mutat az előző albumokhoz képest, szakítva azok himnusszerű témáival, itt mindinkább előtérbe kerül a szexualitás, a humor és az irónia.

A Fat Bottomed Girls May szerzeménye, egy country utánérzéssel rendelkező hard rock dal. Egyike azon ritka dalaiknak, amelyek alternatív, DADGHE gitárhangolással lettek felvéve[8]. A dalszövege szokatlanul szexuális és pajzán, emiatt akkoriban sok rajongót vesztettek el[4].

A Bicycle Race Mercury egyik leghíresebb szerzeménye, amelyet a legenda szerint a szállodaszobájának ablaka alatt elhúzó Tour de France inspirált[9]. Bár a hangvétele könnyed, érdekes megoldásokat is tartalmaz, szaggatott, egymással feleselő versszakai – amely különböző popkulturális utalásokat tartalmaz (a Cápa és Star Wars filmek, Vietnami háború, Watergate-botrány) –, majd hasonlóképpen szinte versenyszerű gitárszólamai, és a közepén elhangzó biciklicsengő-verseny miatt a progresszív rock műfajba szokás sorolni.

A Dead on Time a Queen egyik leggyorsabb heavy metal dala, egyes részei a legelső album Keep Yourself Alive című dalához hasonlítanak. A felvétel végén valódi mennydörgés hangjai hallhatóak, amelyeket May az album felvételei során vett magnóra Franciaországban[4]. A Let Me Entertain You egy hard rock dal, Mercury szerzeménye. Arról a vágyáról szól, hogy a közönséget szórakoztassa bármi áron, akár japánul énekelve is – ez utalás az előző, A Day at the Races album Teo Torriette című dalára, melyben valóban hallhatóak japán nyelvű sorok. Jellegzetes gitárrifjét az 1991-es Innuendo album The Hitman című dalában is felhasználták. A szövegben az együttes két kiadója, az EMI és az Elektra is említésre került, egyes vélemények szerint a kiadók kívánságára.

A Don’t Stop Me Now egy gyors, vidám rockdal, melyet témája és hangulata miatt gyakran hallgatnak vezetés közben[forrás?]. Mivel Mercury szerzeménye volt, és szexuálisnak is értelmezhető metaforákat is tartalmaz, voltak, akik homoszexuális dalnak tartották. A Mustapha egy furcsa hard rock dal, amely néhány értelmes angol mondaton, és pár létező arab néven (Musafa, Ibrahim) kívül csak arab nyelvhez hasonlító zagyvaságokat tartalmaz. Emiatt, és Mercury félig nyilvános indiai származása miatt sok rajongó azt hitte, hogy tud arabul, de ez tévedés.

A Fun It Roger Taylor szerzeménye, egy funk stílusú dal. Zenei szempontból a The Game és Hot Space albumokat előlegezte meg, amelyeknél mindinkább előtérbe került a new wave inspirálta, rockzenével kevert funk (emiatt néhány fórumon a Queent mint new wave együttest jelölik).

Kritikák

A Jazz az együttes egyik legmegfoghatatlanabb, leg sokszínűbb albuma. Ellentétben az A Night at the Operával, itt nem érvényesültek olyan jól a különböző stílusú dalok, a kritikák ezért nagyon vegyesen fogadták a lemezt. Ehhez hozzájött a Fat Bottmed Girls szexista tréfája, és a Bicycle Race dal videoklipje.

Híressé vált az albummal kapcsolatban a Rolling Stone magazinban megjelent kritika, melyet Dave Marsh írt. Felrótta, hogy a Fat Bottomed Girls szexista, és csak szexuális tárgyaknak állítja be a nőket, a Let Me Entertain You pedig arról szól, hogy az együttes bármire képes a közönségsikerért, ezért nem eléggé alázatos a művészettel szemben.

A kritika leghíresebb mondata az volt, melyben fasisztának nevezte a zenekart, a We Will Rock You-t az együttes felsőbbrendűségét hirdető dalnak nevezte, és ezt a következtetést vonta le: „ez az együttes elérte, hogy tisztán látszódjon, ki a felsőbbrendű és ki az alsóbbrendű. Valóban, a Queen lehet az első fasiszta rockzenekar”[5].

Az album dalai

Első oldal:

  1. Mustapha (Freddie Mercury) – 3:01 Sound minta
  2. Fat Bottomed Girls (Brian May) – 4:16 Sound minta
  3. Jealousy (Mercury) – 3:13
  4. Bicycle Race (Mercury) – 3:01 Sound minta
  5. If You Can’t Beat Them (John Deacon) – 4:15
  6. Let Me Entertain You (Mercury) – 3:01 Sound minta

Második oldal:

  1. Dead on Time (May) – 3:23 Sound minta
  2. In Only Seven Days (Deacon) – 2:30
  3. Dreamer’s Ball (May) – 3:30
  4. Fun It (Roger Taylor) – 3:29
  5. Leaving Home Ain’t Easy (May) – 3:15
  6. Don’t Stop Me Now (Mercury) – 3:29 Sound minta
  7. More of That Jazz (Taylor) – 4:16

Közreműködők

  • Brian May: elektromos gitár, háttérvokál, ének: Leaving Home Ain't Easy
  • Freddie Mercury: ének és háttérvokál, zongora
  • John Deacon: basszusgitár
  • Roger Taylor: dob, háttérvokál, ének: More Of That Jazz, harangjáték: Don't Stop Me Now, syndrum: Fun It

Helyezések

Ország Helyezés Minősítés Eladás
Anglia #2 arany 500.000
Amerika #6 Platina 1.500.000
Hollandia #4 Platina -
Japán #5 - 200.000
Németország #5 arany -
Ausztria #8 arany -
Svájc - Platina 50.000
Norvégia #6 - -
Svédország #6 - -

Kislemezek

Év Kislemez Pozíció
1978 Bicycle Race / Fat Bottomed Girls #11 UK, #24 U.S.
1979 Don't Stop Me Now / In Only Seven Days #8 UK, #86 U.S.

Eladási minősítések

Szervezet Minősítés Dátum
BPI – UK arany 1978. november 10.
RIAA – US arany 1978. november 28.
RIAA – US Platina 1978. november 28.
Nielsen Soundscan – US (1991-től) 176 000 2006[10]

Források és jegyzetek

  1. ^ Ultimate Queen - Queen Biography (angol nyelven). (Hozzáférés: 2007. szeptember 17.)
  2. ^ Roy Thomas Baker Discography (angol nyelven). (Hozzáférés: 2007. szeptember 17.)
  3. ^ Queen - Biography (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2007. szeptember 17.)
  4. ^ a b c Queen - Royal Legend - Albums: Jazz (angol nyelven). (Hozzáférés: 2007. szeptember 17.)
  5. ^ a b Dave Marsh: Jazz review (angol nyelven). Rolling Stone, 1979. február 8. (Hozzáférés: 2007. szeptember 17.)
  6. ^ BPI - Certified Awards (angol nyelven), 1979. február 8. (Hozzáférés: 2007. szeptember 17.)
  7. ^ RIAA Searchable Database (angol nyelven), 1979. február 8. (Hozzáférés: 2007. szeptember 17.)
  8. ^ Fat Bottomed Girls guitar tab (angol nyelven), 1979. február 8. (Hozzáférés: 2007. szeptember 17.)
  9. ^ Songfacts: Bicycle Race by Queen (angol nyelven), 1979. február 8. (Hozzáférés: 2007. szeptember 17.)
  10. ^ UKMix - Queen Sales Thread (angol nyelven). (Hozzáférés: 2008. október 13.)

Külső hivatkozások

Queen
John Deacon · Brian May · Freddie Mercury · Roger Taylor
Kapcsolódó személyek
Diszkográfia
Stúdióalbumok
Koncertalbumok
Válogatások
Díszdobozban
Középlemezek
Videók
Koncertturnék
Kapcsolódó cikkek
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/Jazz_(album)”

This article is from Wikipedia. All text is available under the terms of the GNU Free Documentation License.