Blues

Poll without page-refresh

Article on other languages:

	del.icio.us
	Digg
	Furl
	Reddit
	Rojo
	Add to OnlyWire


Stíluseredet:	Afroamerikai spirituálék és munkadalok
Kulturális eredet:	Nyugat-Afrika, az USA déli részére – főleg a Mississippi-delta területére – behurcolt rabszolgák zenéje volt
Hangszerek:	gitár, zongora, szájharmonika, basszusgitár, dob, szaxofon, ének
Népszerűség:	A bluesos akkordmenetek és a szűkített akkordok a 20. század legtöbb zenei stílusában elterjedtek; a blues nagyon nagy hatású stílus.

Dzsessz, R&B, Rock and roll

Blues-rock – Soul blues – jazz blues

Klsszikus női blues – Country blues – Delta blues – jazz blues – Jump blues – Piano blues – Boogie-woogie

Afrikai blues – Atlanta blues – Brit blues – Chicago blues – Detroit blues – East Coast blues – Kansas City blues – Louisiana blues – Memphis blues – New Orleans blues – Piedmont blues – St. Louis blues – Swamp blues – Texas blues – West Coast blues

A klasszikus blues tizenkét ütemből álló dallam, amelyet akkordváltások osztanak fel a dal szövegének tagolódása szerint. Egyszerre kötött és egyszerű forma, amelyet ihletett éneklés és improvizatív játékstílus jellemez. A szerkezeten belül akkordváltások vannak. Ezek az európai hangnemek hangközeinek módosításából, nem egészen félhangnyi szűkítéssel születnek. A természetes és a félhanggal leszállított hangok közt lebegő dallam adja a blues titokzatos jellegzetességét.

A blues legelső darabjai igazi népdalok voltak. A korai előadók éneküket leggyakrabban szájharmonikán, bendzsón vagy gitáron kísérték. A két legkiemelkedőbb blues-énekes két nő volt: Gertrude Ma Rainey és Bessie Smith. W.C. Handy (1873–1958) zongorista és zenekarvezető volt a világ talán legismertebb blues-remekművének a St. Louis Blues-nak szerzője, amit tényleg mindenki előadott, aki számít.

A blues – dalban elbeszélt panasz – kesergő. A hűtlenség, betegség és halál témái mellett a bluesban a korabeli Amerika feketéinek hétköznapi viszontagságai szólalnak meg, a robot, a menekülés vágya, az élet kegyetlensége, nyomorúsága.

A blues a jazz egyik forrása.

Jellemzők

Eredete

A szöveg

Zenei stílus

Története

Eredete

Bővebben: A blues eredete

A blues a fekete munkások puritán zenéjéből egy összetett, több alműfajjal rendelkező stílussá nőtte ki magát, melynek minden helyen más és más jellemzője van: az USA-ban, később pedig Európában, Afrikában és a világ többi részén is elterjedt. Amit ma „blues” és „country” néven ismerünk, az a 19. században, az USA déli részén alakult ki. Blues- és country-felvételek már az 1920-as években készültek, amikor a zeneipar fejlődésnek indult és olyan piaci kategóriákat hoztak létre, mint a „race music” és a „hillbilly music”, hogy így könnyítsék meg a lemezek eladását feketéknek és fehéreknek egyaránt. Akkoriban még nem választotta el éles határ a bluest és a countryt – eltekintve az előadó bőrszínétől –, így gyakran még a kiadók is összekeverték a kettőt. Míg a blues az afro-amerikaiak kultúrájából eredt, blueszenészek a világ minden részén születtek. Különböző tanulmányok a „fekete” spirituálék eredetét a keresztény rabszolgatartók evangéliumaihoz kötik. Thomas Sowell, neves afro-amerikai közgazdász és történész szerint a délen felszabadított rabszolgák szinte teljesen átvették skót-ír származású, „redneck” szomszédaik kultúráját.

Sokan kutatták a blues keletkezésének társadalmi és gazdasági okait. A blues felbukkanásának pontos idejét nem ismerjük, valószínűleg 1870 és 1900 között történhetett. Az USA déli államaiban ekkor kezdődött a rabszolgák felszabadítása és a rabszolgaságból való átmenet a részes bérleti rendszerbe és a kisipari mezőgazdasági termelésbe. Több tudós úgy írja le a századfordulónak ezt a szakaszát, hogy a csoportos munkánál az egyéni teljesítmény vált fontosabbá. Vitatják azt a nézetet, hogy a blues kialakulásának egyedüli oka a rabszolgák frissen szerzett szabadsága. Lawrence Levine szerint „közvetlen kapcsolat van a blues kialakulása és a nemzeti öntudatban az individuum fontossága, valamint Booker T. Washington nézeteinek népszerűsége között. A feketék olyan pszichológiai, társadalmi és gazdasági változáson mentek át, ami a rabszolgaság idején elképzelhetetlen volt, ezért nem meglepő, hogy világi zenéjükben ez épp annyira tükröződik, mint vallásos zenéjükben.”

Blues a második világháború előtt

Blues a második világháború után

Blues az 1960-as és 1970-es években

Blues az 1980-as évektől napjainkig

1990-ben Gary Moore kiadta "Still Got Te Blues" című albumát, amellyel tulajdonképpen hamvaiból támasztotta fel a bluest, így neki köszönhetően a műfaj még a mai napig köztudatban van.

Zenei hatás

Társadalmi hatás

Magyar Blues

Magyarországon az 1940-es években bukkant fel először hanglemezen blues, a Magyar Rádióban. Ebben az időben blues-t csak jazz-muzsikusok játszottak. Önálló hazai műfajjá válását a Hobo Blues Band és Földes László "Hobo" megjelenésétől számítja a szakirodalom, melynek megalakulása 1978-ban datálódott. A 1980-as években a megerősödött klubéletben egyre másra alakultak blues-bandák. Ma 60-80 blues-zenekar működik. Hazánkban kevésbé válik külön a blues-rock és a tradicionális blues-zene. Legismertebb magyar blues-zenészek és zenekarok: Zenészek: Földes László – HOBO; Boros György; Hagyó Béla; Radics Béla; Ferenczi György; Török Ádám; Deák "Bill" Gyula; Zsoldos Tamás; Póka Egon; Tátrai Tibor; Bodonyi Attila; Takáts Tamás;Bornemissza Ádám;Little G Weevil; Pribojszki Mátyás; Szabó Tamás; Tommy K. Jr.; Fekete Jenő; Oláh Andor; Orosz Andrea… Híres magyar előadók: Földes László ("Hobo"), Deák "Bill" Gyula, Takáts Tamás,Blues Company

Zenekarok: Bluestrain; Hobo Blues Band; Tátrai Band; Deák Bill Blues Band; Takáts Tamás & Dirty Blues Band; Palermo Boogie Gang; Last Blues Band; Ramblin' Blues Trio; Felkai Jam Band; Big Daddy Wilson & the Mississippi Grave Diggers HUN/USA/GER…